Pécs jobbat érdemel (1.rész)

Életem első tizennyolc évét egy unalmas kisalföldi városban éltem le. 1992-ben kerültem Pécsre, és úgy 94 körül szerelembe estem vele. Ezt a mondatot vagy ötször elkezdtem gépelni, de be kell látnom, jelenleg erről a szerelemről többet képtelen vagyok mondani. Csak még annyit: Pécs (és főleg a Mecsek lejtői és a legfantasztikusabb rész, a Tettye) számomra olyan, mintha nem is Magyarországon lenne. Lehet, hogy ezért is imádom annyira.

A Csók és könny világából kukkantsunk át egy pillanatra a pokol legszörnyűbb bugyrába, ahol a korrupt és dilettáns politikusokat és udvartartásuk tagjait éppen tüzes fogóval szaggatják szét az ördögök, miközben mellékbüntetésként Fásy Ádám énekli a Mesterhármas, táncra magyart! Hohó, mennyi ismerős pécsi arc!

Szóval az igazság az, hogy ha néha elfelejtettem volna az elmúlt években, hogy ez a város Magyarországon van, a helyi közélet történései nap mint nap visszaráncigáltak volna a képzelet világából a Széchenyi tér rideg aszfaltjára (felkészül: kínai márvány).

Diplomás tolvajok, kártékony és arrogáns senkiháziak, dilettáns talpnyalók készítették elő és asszisztálták végig azt a példátlan lopáscunamit, aminek következményeként Pécs mára totálisan eladósodott. Lopás? Nem túlzás ez, gerilla? Nem, nem, kicsikéim. Ha rossz döntések következtében a köz zsebéből eltűnik a lé, annak a büntetőjogi minősítése lehet KISNYÚL, valójában LOPÁSRÓL van szó.

Ha nem lenne az uniós EKF-pénz, akkor most Páva Zsolt nem új és szép tereket adna át boldogan, hanem az irodájában zokogva szidná a rohadt kommunistákat és átkozná a percet, amikor igent mondott Viktornak a polgármesterjelölti felkérésre.

De hogy ne a levegőbe beszéljek, nézzünk néhány tanulságos sztorit a „Hogyan tegyünk tönkre egy várost, miközben saját zsebünket teletömjük” című sikertankönyvből.

A legdurvább a már régen zárva tartó úgynevezett Expo Center ügye. Azért mondom, hogy úgynevezett, mert expo a büdös életben nem lesz benne már, de valószínűleg egy seggrepacsi vetélkedő sem. (A nagy ipari kiállításoknak amúgy is befellegzett már rég, feleslegessé váltak.) Tervezési és kivitelezési hibák miatt a rezsije ugyanis olyan magas, hogy ha jelentkezne is rá vevő, azt rögtön vinnék a Rét utcába kezelésre. Az építésre felvett hitelt még évekig fizeti vissza a város (illetve a város cége, de ez mindegy), bónuszként pedig, a ki nem fizetett munkák miatt, a fél pécsi építőipar a tönk szélére sodródott. A legmegnyugtatóbb megoldás az lenne, ha az épület valahogy spontán megsemmisülne, pl. egy mini aszteroida jóvoltából. Következtetés: a megbízásért zsebbe fizetés csak valószínűsíthető, viszont az, hogy eszetlenül és fölöslegesen ugrott bele a város a beruházásba, tény. Elindult egy önkormányzati vizsgálat. A politikai felelősök többszáz milliós kárt okoztak a városnak.

Holnap folytatom, maradjanak velem. Lesz még: repülőtér, fizetőparkolás és egyéb mókás ügyek.