Köszönjük, pécsi foci!

Egyetlen pozitív hozadéka van a város, a megye, az ország, a világmindenség és szegény néhai bűnöző Kalmanovics számára annak, hogy a pécsi foci húsz éve folyamatosan lefelé megy. Ez pedig a pécsi Rátgéber- és kosárlabdakultusz. Akkor ezt most kifejtem.

Az vitathatatlan, hogy a futball – ha azt nem tolocskók, lengyelferik, horváthgyulák játsszák – látványosabb és szórakoztatóbb játék, mint a kosárlabda, főleg annak női változata. Ha Pécs csak fele akkora focifellegvárrá alakult volna az elmúlt 15-20 évben, mint mondjuk Debrecen, és a csapat most nem nevetség tárgya lenne, hanem az aranyért küzdene az első osztályban, akkor a női kosárlabda maximum kellemes színfolt lehetne a baranyai sportéletben.

Mivel azonban a pécsi futball az évek alatt szép lassan letammonizálódott, a kosárlabda átvette tőle a közönségszórakoztató és közösségképző szerepet. Még szép, hogy én, aki a labdarúgás nevű sportág kritikátlan rajongója vagyok, a MiZónak szorítok, a Pamacson pedig már évek óta röhögni sem tudok, egyszerűen csak nem veszem tudomásul a létezését.

Nem vagyok hülye, hogy kétségbe vonjam Rátgéber zsenialitását (viccen kívül: szerintem a magyar fociban is tudna sikereket elérni), de még az ő géniusza is kevés lett volna ahhoz, hogy a női kosárlabda népszerűségét a futballé fölé emelje Pécsett, ha nincs a fentebb vázolt folyamat.

Leegyszerűsítve: ha a Pamacs nyert volna néhány NB I-es bajnokságot 90 óta, akkor nagy valószínűséggel a város nem alakul kosárlabda-fellegvárrá, nincs dicsőséges Euroliga-szereplés, nincs ekkora kultusza a kosárlabdának és Rátgébernek, és persze utóbbi nem ment volna Moszkvába sem. Szóval hajrá MiZo és köszönjük szépen, pécsi foci!

És akkor most jöhetnek a gyalázkodó kommentek!

Ilyen állatkertre nincs szükség

Másmilyenre se nagyon. De azért állatokat jó volna nézegetni 2020-ban is gyerekekkel vagy nélkülük. Akkor most mi van? Kapd össze magad, gerilla!

A pécsi állatkertet még akkor építették, amikor egy csimpánz vagy farkas arra volt jó, hogy május elsején, öt sör után, enyhén imbolyogva, kellemesen lelazulva étcsokit lehessen dobálni neki a gyerekkel. És apu, miért van bezárva? Hát hogy meg ne haraphasson, Ferike! Az intézmény tolvajok és dilettánsok közreműködésével a kilencvenes évek végére annyira lezüllött , hogy Csoki, a medve brutális elpusztításán már meg sem lepődött senki.

Lehet nosztalgiázni, persze. Én is élveztem az állatkerti kirándulásokat öttől tizenöt éves koromig. Csakhogy időközben felnőttem, el tudom különíteni a valóságot a mesétől, és a húgom haját sem húzogatom már. Aki felnőtt fejjel nem látja be, hogy érző lényeket ketrecbe zárni ÉGBEKIÁLTÓ GAZSÁG ÉS BŰN, a mellé vagy gondozót kell kijelölni vagy a szomorú állatkerti oroszlánok elé kell vetni haladéktalanul.

A pécsi állatkertet be kell zárni. Ezt nem csak én mondom szerencsére, hanem a hatóságok is. A kérdés csak az, érdemes-e újat építeni. Mert a városi gyereknek azért csak kéne mutatni élő állatot, olyat, ami nem csak akkor mozog és ad ki hangot, amikor apa belerakja a duracellt. A megoldás végül is nagyon egyszerű. Nagytestű majmot, farkast, rókát, oroszlánt, vizilovat, bölényt, struccot, gólyát, tyrannosaurus rexet, fekete pákót NEM zárunk be csak azért, hogy LÁSSUNK ilyen lényt. Ha a méregdrága, Matyi Dezső által kiadott albumokat nem is vesszük meg a kölyöknek, még a tévészolgáltatók szociális csomagjaiban is mindig akad olyan csatorna, amely éppen szép képeket mutat BOLDOG legelészőkről, üvöltőkről, vadászókról, repkedőkről. Az internetes videómegosztók meg aztán a paradicsomát jelentik még az egészen extrém állatok szerelmeseinek is. Végig akarsz nézni egy horgászbotos cápafárasztást? Youtube.com, minimális angoltudás, élmény.

Szóval nagytestű állatok KITILTVA. De mi legyen a kicsikkel? Szurikátákkal, tengeri malacokkal, papucsállatkákkal. Nem vagyok benne biztos, hogy igazam van, de egy tényleg nagy területen nekik TALÁN lehetne csinálni valamit, egy parkot, ahol minimális korlátozás mellett élhetnek viszonylag szabad életet. Ahol saját maguk lehetnek.

Itt jegyzem meg, hogy az állatkert mai vezetése a züllést megállította, abból a kevés pénzből, ami van, mindent kihoz, de hát az oroszlánokat nem csaphatják ki szaladgálni a Mandulásba, mert eltévednének szegények.